Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


pipacsos.jpg
 

Körforgalom

Nem kell a kikövezett út
a pálmafákat se fújja a szél
gondtalanul mint egy hajléktalan
figyellek ahogy az Úr
velem aki mindig tudja
hol szakad el a húr
 
nem kell csak a tiszta szó
megfürdök a fényben
szárnyaimat emelem
és nem magyarázom meg
a semmit hogy nem térül meg
hallgatásod a legyünk még
szeressünk egy ideig
 
nem várva a visszautat
göröngyöket próbálva
és a homokba mártózva
kár lenne megfeszíteni magam
eljön a lényeg - kis borzongás
fut végig sejtjeimben érzem
minden út szépségét hol a vég
veszi kezdetét...

2018. július 20.

*

Esik

Minden csak úgy lesz ha érted
soha nem esett jobban ízed
esőben duzzad a patak
hátamon átázott ing
 
felhős nyáridőben hever a világ
ilyenkor érzed igazán
hogy már a tied szeretve vagy
örömkönnyek hullanak a boldogságtól
 
de sírhatsz is majd felszárad
a só is édes kiszívja erejét a nap
lélekfényed áldás és megértem
hogy kerül a toll hegyére pár szó
 
és miért világítanak a csillagok
ég és föld között csak úgy vagyok
lehet a béke szigetén is esik
minden csak úgy lesz ha érted

2018. július 8.

retes-kep.jpg

Vándor
 
A szív nem lehet csak eggyé,
ajtóm elé ült a Szél;
mielőtt kiléptem a verőfényre
(gondolatokkal terhesen
álltam az üveg mögé)
simított még frissen mosott
haján, megvárta mikor indulok,
nyakamba borult és átemelt
a küszöbön - egy cetlire írtam
fel a nevét, izgatottan mondtam,
hogy köszönöm - ösztöneim súgták:
jó ember lehet - őszülő tincseimre
nézett és kacsintott barna szeme.
 
Mindenkor szépségét fokozza
a Létezés tánca, hogy bőrömben
nem vagyok árva - szívhangom hullámok közt,
eljut a négy égtájra .. örök támaszom,
felvértez, mikor megszólalnak a kis csengők,
minden álmom lassan felnőtt...
kísért a szél és jött egy felhő,
szépen betakart és lángba borult
arccal kiléptem a napra.

2018. június 30.

*

Szépen lassan
 
Szétnyíltak a szürke felhők,
mosolyom virágos kendő...
 válladra terítem - legyen
könnyű nyári viselet,
rajtam szép szemed,
izzanak a rigó trillák -
maradjon mi örök - áldás:
embernek a szerelem;
 
az asztalon ananász,
hűsölök egy kispadon,
csobog a idő, izzad a tenyér,
megmártóznak a percek,
kék köntösben szaladok
mit a nap rám dobott...
 
a szép szó galambokat terel,
álomra hajtom lassan fejem -
nem történhet már semmi,
csukom a szemem - virágos rétek,
szalmák - hegyek - utazás - megyek...

2018. június 19.

*

Csillag

Föld az otthonunk
a Nap szolgái vagyunk
és reménysugár

2018. június 9.

*
voltam s Leszek

Ahogy lefutnak a szemek,
vissza is gurulnak.
Az idő tervez, fájhat az élet;
lépésem, ha csak hártyajégre
futna - figyelem
a fenntartó kötelékét,
szeretni akarom az életem.
 
A létezés karján ringunk,
bölcsőnk és sírunk is volt.
Ó, Mesterem odaadom
magam neked - ettől lesz szép
a Világ, felébreszt fényed,
átjárhatok egy szigetre...
nem cserélnélek el,
mostohaságom a múlté.
A gyökér marad, átlényegül;
szempillantásod örömöm.
Virágzó fák levele rezzen
- lesz hová mennem.

2018. június 7.

szepke.jpg

Kód

Ide jöttem - megszántottak, esett
mikor vetettek... egy szemből felnőtt
lettem, megértve a világos út
járható, kódok vannak az erekben:
mit elkezdtél egyszer befejezed.
 
Agyagkorsó is hűs vizét rejti mélyén,
felhők csücskéből esik alá, elnyeli
a föld szíve, a termeszvárak is
menedéket kapnak ölén, bevégzi
minden virág - szomjuk kioltódik.
 
Elhullnak, szirmukat a szélre bízzák,
meghallgatták imám: lepkeszárny
lett, elszáll minden kis ti-ti Tá,
mi kifér egy fülemüle torkán.
Nem tudom elérni őket.
 
Bújócskáznak lombok közt,
örökzöld koronán lélek-szépek.
Nem tudom mikor, merre bujkál a nap,
de fényévekkel érek közelebb hozzá,
járásához igazítom léptem,
a horizont ezüsttel terít,
az éjszaka is csillagpárnán
pihen és én álmodok,
hogy elérem Végtelen csúcsát.
Megérintem, világos lesz hirtelen
béke lengeti fátylát, a malmok
tiszta búzáját kapom örökbe...
illata átjár, engem üdvözölnek.

2018. május 25.

*

Örömteli hangulatban
 
lehetne új lapokat osztva,
kijavítani sok elhibázott lépést.
az udvaron szaladgáló gyerekek
mosolyát, falatonként,
mint ostyát - szétosztva
éhező szívek táborának...
így lesz mennyei az öröm is,
a lélek megadja magát
- minden szavad simogatás.
hozzád szóljon most dalom,
csak fölém hajolj, lássam
- fürdik a fényben az arcom.

2018. május 24.

*

két pillantás között
 
ott horgonyzok le
hol megtalálom
az irányt vesztett madarat
 
apró lábak ágról ágra
szomjat oltva kutatnak
megzavarodnak olykor
 
távolba esnek pillantások
egy sötét felhő eltakarta
épp a földre esett napot

2018. május 14.

bimbo.jpg

Tavaszringató

Ma már nem kell puha paplan
gyere menjünk ki a rétre
hol nincs kispad ne feszüljünk
ha nézünk egymás szemébe
 
Fehér bőrünket süti a nap
hátunkhoz simulnak a körök
mit lefutottunk utunk során
most újra együtt levegőzünk
 
Aztán elringat egy álom
ha felriadnék simítsd meg
arcom - tereld a felhőket
nehogy ellopják a napot
 
Nem zavarhat meg semmi más
csak az ébredő friss hajnal
madárcsicsergés zöld fűszag
szomjunkat oltja a harmat

2018. április 26.

*

Esőben

Nem terveztelek
Ma mégis besétálsz
Utam kövezed

Képlékeny felhő
az ég kis ezüst foltja
csendben eltűnik

*

Önvaló

A téren túl hol
megmutatsz ott kereslek
ahol mindig vagy

2018. április 24.

*

Versbe születni

A versben is benne lehet az öröm, a bánat;
a szó üt és ék lehet - sok szív birodalmában.
Dobban és kopik az egymásutánban;
szolgának lenni vagy királyt játszani...
versekért a szülőszobában,
múzsám kedvéért megpihenek
a teremtés hullámzó ritmusában.

A versnek hatalma van,
az idő sem fog rajta,
megszelídít és győzni akar,
mesélni nekem - az akarásról,
a napról, a lázról...
(tavaszi kabátom bélése csupa veríték)
csillog a világ minden udvarlástól.
 
Szemünk a mező, mit bejárunk
és mindig egymásra borul a hallgatásunk.
Végtelen legyen az öröm, a vers életet jelent
a halottnak hitt mából, ha szorul a helyzet
és feladjuk, elsárgulnak lapjai, de addig még
napról napra, újra és újra megírhatjuk
miért születik egy versbe az élni akarásunk.

2018. április 15.

*

Élmény

Megmaradok abban a szép hitemben,
ha kezed nyújtod elfogadom és ölelem,
míg két lábon állhatok és két napot hordozok
a vállam nem törik, van tartóoszlopom...
 
keretbe foglalom gondolataimat,
a törvényt betartom, visz a lábam,
séta közben megfürdik a lelkem,
a kikelet fényes udvarában jár.
Gyermekszívű a bizalom bennem.
 
Ha egyedül vagyok - minden keretből kilépve
csak szeretlek, ha megböksz boldog vagyok,
erősebb leszek, ha szép arcodra tekintek,
felnevetek - egy pillanatig égek,
örömkönnyeimet felszárítom, mint régen.
 
Utánam szóljon majd csendes harangszó,
vigadjon a Hold is, ha lesz rá mód,
zászlómat lengessék fényes szelek,
homokfúvott üvegén nem törik a fény
és én nem habozok kimondani,
amit sok ember - részem lettél remény.

2018. április 11.

*

Hála

Elérhetlek még
a távolság mágnesként
húz szívhez közel

2018. április 8.

*

A semmitmondóknak

Az alvó rügyeket ébreszteni kéne...
mert a világot mindenki magáénak
hiszi, úgy is cselekszik, mintha
rajta kívül nem lenne senki
csak béna és céltalan tömeg,
a levegő is nulla, a tengerek
semmitmondó hullámokat vernek
és nem jutnak a csúcsra,
pedig sziklákat morzsolnak,
leépítenek partokat 
és ha egyszer elfogy minden szállás,
lehetetlen lesz az esély
- létrafok nélkül -
a burokban születettnek.
Ki fogják írni a bárkára, hogy megtelt,
késő lesz, hogy a rügyeket felkeltsd!?

2018. április 7.

*

Húsvét

hiábavaló
várakozás nem lehet
az Isten jobbján

a földi pokol
míg készen állsz a jóra
el nem sodorhat

2018. április 1.

b35d1154024981f39da95c5adb1bdbc5.jpg

Elérhetőségek

Lépten-nyomon
egy óra járásnyira
az életfolyó

2018. március 25.

*

Istenhozzád

Mindenütt isteneket látok,
a tegnapi hazugságok
átszivárognak a mába,
Holnapra kiheverhetné baját,
de kezdődik elölről az álca
mögé bújt tisztázatlan lárma.
 
(ha az emberiség őszintébb lenne,
egymást nem küldené pokolra,
a szeretet-üzlet ajtaja előtt
vajon hány ember állna sorba)
 
Eljött a tavasz - korteskedünk
körülötte - lehetnénk dicsőítők,
akár árnyékokat törlők java.
Elszállhatna a gőg, az irigy mostoha
békejobbot adhatna az élhető földért;
az égben már úgyis elrendeltetett
a szegények sorsa - megigazul majd
ott minden ember Isten jobbján.
Álom, álom a földi mennyország,
nekem azért kijutott, futott velem
néhány utcasarkon át...
együtt ünnep lesz az Isten hozzád.

2018. március 23.

*

Szilárdan

A csónakod mit kikötöttél még ringásban van
emlékeim pásztázzák a partot hol süppedtek
lábnyomaid mélyre utánozhatatlan órák
fészek-melegében madarak cseperednek fel
 
Minden fontos észrevétel kitölti a hiányt
és hátraveti a vitorlát tolja a szelet
maga után és a fénykép-kockákat feldobva
megtalálom hol vársz derű a szivárvány felett

2018. március 10.

*

Vonzalom

Sok nap vonzódik
szívköreid számolva
végtelen lettél   

2018. március 8.

*

Adu

Ma szeress jobban
Lehet holnap már késő
Jel vagy mérföldkő

Miért mondjam el
Hogy egy szerelemben van
Újjászületés

A szemed kék tó
Benne fürdik a tavasz
az én ringatóm

2018. március 2-5.

logocska.jpg

Kiút a tegnapból
 

Leesett a percmutató
nélkülem miért is járna
körbe egy megkergült világba
jobb lenne az órákat nem mérni
az örömpercek hulladékok
a nagymutató közelebb hoz
és álmok terelnek feléd
körülállom a csended
a legtisztább ígéreted
de szépen zengne most
beitták a falak szavaid
és az én porszemem
pihen majd rajta szívkendőbe
csomagolva pipánk hamuját
amit nem gyújtottunk újra
mégis te maradtál tudásom atyja

2018. február 26.

*

Aloha
 
Csak elkezdeni nehéz, a szavakat
könnyű leírni egymásutáni sorokban,
de fő a fej, mert a lélek vesztegel,
mikor járja át majd a szerelem
az érzést, mely utat kövez idebenn.
Hajó vitorlázik csendesen, a csobogónál
elaludt a szél, a levegő átjár pihenni
és kifakul a szív, ereiben pattan a tűz,
a mezőkön még puha a föld, a bokrok
ezrével várnak valamire, feloldódna
szürke fényük - hasonmásuk bennem.
Az ember bárcsak felébredne valami
szépre, távoli füttyre, szóra vagy ütemre.
Egy verset meg kell írni - cipóformába öntve,
vágyaim forrását mesébe szőni...
mi járhat fejemben - találós kérdések sora,
mint a tavasz, mikor lép az előszobámba,
mert akkor a szavak majd muzsikálnak;
elmondják, amit nem lehet, a május majd dajkál,
nyílni fognak az estikék minden színben,
pattanó rügyeknek szívem a fészek: Aloha.

"A, azaz akahai, jóság L, azaz lokahi, egység O, azaz oluolu, kedvesség H, azaz haahaa, alázatosság A, azaz ahonui, türelem."

2018. február 16.

*

Végül is

Mielőtt köszönteném a napot,
kiengedem a szoba melegét.
Pár szippantásra a tárt ablakok
beengedik a Nap delejét.
Arcomat beragyogja, feloldja,
mire az árnyék tapadna;
fényjátékos tavasz fojtja,
de elhozza az újjászületést,
eltörli minden bánatom.
Őszintébb, ha kimondom
bent ragadt szavaimat
- fültanúk rá a csillagok.
Az ösvényt végig kell járnom,
jó volna ráérezni hol hibázom.

2018. február 4.

*

Végül is

(egy másik változat)

Mielőtt köszönteném a napot,
kiengedem a szoba melegét.
Pár szippantásra a tárt ablakok
beengedik a Nap delejét.
"A szemembe, szívembe, számba,"
Arcomat beragyogja, feloldja
mire az árnyék tapadna.
A fényjátékos tavasz
elhozza az újjászületést,
eltörli minden bánatom;
őszintébb, ha kimondom
bent ragadt szavaim
- fültanúk rá a csillagok
"és én magam is ragyogok.
Megadatott."
Az ösvényt végig kell járnom,
jó volna ráérezni hol hibázom.

(idézet:  Gyurkovics Tibor  - Áldás c. verséből)

fraktal9.jpg

Fényviszony

Láttam, hogy egy villám
becsapódni akar az ajtón
magam után ... fejem fölött
szerteszét futottak a felhők,
megrajzoltak egy szivárványt.
Tört ívüket sirályok kerülgették,
fűszálakra szálltak a párák,
életajtókat a jövő kulcsai nyitják,
mint virágokat a tavasz - megtalált
illatuk zsákutcáiban időzök,
hagyom, hogy mások eldöntsék...
 
hitetlenkedő szemek is lássák,
leesett pár morzsa az asztalnál
- söprés közben, ha felszáll,
egy madár torkába is beröpülhet,
ha egy nyitva felejtett ablaknál áll;
a közöny oltáránál sorfalat bontanák,
éhezők számlálóján halálvágy pörög
- el lehetne osztani - szöget üt a talán...
amit kidob a léhaság, mint fenyőfát
a sok ünneplő szív - zárás után.
Az égő sorokat kikapcsolták...
elmúlik egyszer minden, az is, ami fáj.

2018. január 18.

*

Veled

csak gondolatban,
egyedül még nem ittam
erős feketét.

2018. január

inner-voice.jpg

Régebbi versek a "verssoroló 1-9 " menüpontban !