Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Három "mese"

2012.11.08

Az öreg kutya meséje

MINDENKINEK, AKI "MÁR ELÉG RÉGÓTA FIATAL "

"Egy öregúr egyszer elhatározza, hogy elmegy Afrikába szafarira. Magával viszi öreg kutyáját, hogy társasága legyen.
A kutya egy nap addig kergette a pillangókat, amíg azt vette észre, hogy eltévedt. Bóklászik erre-arra, hogy megtalálja az utat, egyszer csak látja, hogy egy leopárd rohan felé láthatóan azért, hogy megegye.
Az öreg kutya azt gondolja: "Jajjaj! Most igazán szarban vagyok!" Észrevesz a közelében néhány csontmaradványt valami dögből, gyorsan elkezdi rágni a csontokat hátat fordítva a közeledő leopárdnak.
Amikor az már majdnem ráugrik, a vén kutya felkiált: "Ez a leopárd igazán finom volt! Vajon találok még egyet?"
Ezt hallván a leopárd az utolsó pillanatban visszafogja az ugrást, rémülettel néz a kutyára, és gyorsan elhordja az irháját. "Húúú!", sóhajt a leopárd, "ez meleg volt. Ez a vén kutya majdnem elkapott."
Közben egy majom, aki végignézte az egész jelenetet egy faágról, arra gondol, hogy hasznot húzhat abból, amit tud, és kialkudhat valami védelmet a leopárdtól.
Utánairamodik, de az öreg kutya, amikor látja teljes sebességgel a leopárd után futni, rájön, hogy valami ravaszság történik. A majom utoléri a leopárdot, elárulja neki a kutya cselét.
Az ifjú leopárd feldühödik, hogy rászedték. "Ide gyere, majom, ugorj a hátamra, és meglátod, hogy jár, aki be akar csapni!" Az öreg kutya látja a felé rohanó leopárdot a majommal a hátán és nyugtalankodik: "Na, most mit csináljak?"
Ám menekülés helyett újra leül háttal a támadóknak, és ismét úgy tesz, mintha nem látta volna őket. Mihelyt hallótávolságba érnek, felkiált: "Hol van már az a hülye majom? Már egy órája elküldtem, hogy hozzon egy másik leopárdot!"

Tanulság: - Sose nevesd ki az öregeket! - A kor és a finesz végül mindig legyőzi az erőt és a fiatalságot. A szellem és a ravaszság csak a korral és a tapasztalattal nő meg.

Ha ezt nem küldöd tovább öt régi barátodnak, öttel kevesebben fognak nevetni a Földön. Ezzel nem akarom azt állítani, hogy öreg vagy, csak mások fiatalabbak.

Észrevetted, milyen kellemes nagy betűkkel írtam, hogy könnyebben olvasd?

KÉT Testvér

Egy vidéki farmon élt két testvér egymás szomszédságában. Egy napon egy jelentéktelen félreértés kapcsán összevesztek. Eddig kölcsön adták egymásnak szerszámaikat, ameddig az egyik távol volt, a másik vigyázott a farmra, megbeszélték a problémáikat, de leginkább egy csapásra minden megváltozott. Hiába a negyven éves szomszédság, a legtöbb végül odáig fajult a dolog, hogy nem is álltak szóba egymással.

 

Egy szép napos reggelen az idősebbik testvérhez bekopogott egy idegen férfi, aki munkát keresett egy-két napra. Először el akarta küldeni, de végül Amikor meghallotta, hogy ácsmester, és jól bánik a fával, megmozgatta a fantáziáját. Azt a feladatot adta neki, hogy a testvére és az ő telke határába építsen egy Kerítést. Olyat kért, amin még átlátni sem lehet, mert annyira haragudott a testvérére.

 

Miután kiadta a feladatot és minden faanyagot, szerszámot, Szeget a rendelkezésére bocsátott a mesternek, elment a városba. Az ács neki is látott a munkának. Estefele, Amikor visszajött az idősebb testvér megdöbbenve látta, hogy a telek határában, a kis völgyben nem egy kerítés, Hanem Ellenkezőleg egy híd áll, mely összeköti az ő és testvére telkét.

 

Pont akkor jött ki a fiatalabbik testvér, aki Szintén megdöbbenve nézte a hidat, ezt mondta: "Kedves Testvérem! Te képes voltál egy hidat építtetni, azok után ami köztünk történt? Azok után, amiket tettem és mondtam? Erre mindketten nagyon elszégyelték magukat, és A híd közepén egymásba borulva kibékültek. Ennek örömére kérték az ácsmestert, hogy maradjon még pár napig, találnak neki valami munkát.

Erre a Mester így felelt: "Nagyon szívesen maradnék de még sok olyan hely van, ahol hidat kell építenem!"

A lélek vaksága

 

Volt egyszer egy vak lány. Gyűlölte magát a vakságáért. És gyűlölt mindenkit, kivéve szerető barátját. Ő mindig mellette állt, mindenben segítette.

Egy nap azt mondta a lány:

- Ha látni tudnék, hozzád mennék feleségül.

Egy napon valaki ajándékozott neki egy pár szemet. Mikor levették a kötést, látott. Látta a barátját is.

Ő megkérdezte:

- Most, hogy már látsz, hozzám jössz feleségül?
A lány ránézett és látta, hogy a barátja vak. Már a fiú becsukott szeme is sokkolta. Erre nem számított. Már a gondolattól is irtózott, hogy egy életen keresztül a csukott szemeit nézze.
A barátja elment és másnap a lány levelet kapott tőle, amiben ez állt:
- Nagyon vigyázz a szemeidre kedvesem, mert Mielőtt a tiéid lettek volna, az enyémek voltak...
(ismeretlen szerző...)