Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Boldogasszonyunk - Babba Mária

2016.02.24

Boldogasszonyunk; Babba Mária

  A Mária-kultusz, a napba öltözött asszony tisztelete a magyarok között él és nagyon virágzik... A hagyomány szerint Szent István királyunk volt az, ki a Boldogasszonynak felajánlotta Magyarországot, s a kereszténység elterjedésével egyre nagyobb tisztelet övezte Máriánkat, és ma is mondhatjuk, hál' Istennek, még ezt. Ismert zarándokhely Csíksomlyó, rengeteg csodatétel kapcsolódik a kegyszoborhoz.

  A fennmaradt feljegyzések szerint már az 1444-es évben különleges tisztelettel adóztak az emberek Szűz Máriához, rengeteg csoda, gyógyulás köthető napjainkig a somlyói kegyszoborhoz; a hálás köszönetek kis fa-, márványtáblái, stb. mindezen segítséget kérő és kapó emberek tanújelei…
  „A Mária-szobrot a nép szemében csodásnak azok az események tüntetik fel, amelyek évszázadokon keresztül körülötte lezajlottak és megismétlődtek.” (P. Boros Fortunát: Csíksomlyó a kegyhely)

  Kik zarándokolnak el – nemcsak pünkösdkor – Somlyóra? Mindazok, kik egészségesek, kik betegek, akik úgy érzik, hogy hálával, köszönettel adózni képesek Máriának, akik hitükben megerősítésre várnak, s bizalommal fordulnak az isteni erő felé. Mert ne feledjük: kérni lehet, kapni, elfogadni is tudunk, de megköszönni, esetleg hálát adni, mondani a jótéteményekért, a csodákért már kevesebben szoktunk… Nagyon tanulságos és remek vers példázza az emberi sors „eleve elrendeltségének” lehetőségét, de ne feledjük azt se, hogy az utat mi válasszuk, mi járjuk, és mi tartozunk magunk felé elsősorban mindazzal, hogy mit és hogyan cselekszünk, gondolunk. És mivel a mikrokozmosz a nagyvilág szerves része, ezáltal embertársainkra, környezetünkre is hatunk minden egyes „gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással” is.
 

Valaki szólt…

             

Nem a szerencse szólt
- az élet léha rendezője –

az időt visszafogni ember – nem lehet!
Nincsen eszköz s ha volna fegyvered

mondd: parancsba adnád hogy a forgó kerekek közt

léted fennakadjon?
A „hiába” visszhangját söpröd magadról – fojtanád.

Kicsinyke pont vagy, s mint tószélen a nád

sorsod hajlong a szelekkel,

félberoppan – újra áll.

S mielőtt szűk sorokba rendez a vasszívű halál
tanulj meg adni, elfogadni szépen

-ha eddig csak kérni tudtál…
csak kérni – szégyen.

 

(Szécsényi Barbara – Hódmezővásárhely)


   A Mária-kultusz viszont nemcsak Jézus anyjának tiszteletét jelenti, sokkalta régebbi – pogány istennők imádata is összekapcsolódott vele. „Az ókori népek vallásában a Hold mindig istenasszony volt, mégpedig fő istenasszony: Ízisz az egyiptomiaknál, Szeléné a görögöknél, Luna a rómaiaknál. És Babba? A magyaroknak vagy a magyarok nagy részének lett volna az istenasszonya? Ezt kutassák ki a történészek. Én mindössze annyit tehetek, hogy a néphagyomány nyomán még inkább bebizonyítom: Babba Mária Gyímesben valóban a holdistennőt jelentette.”  „A mitológiai szótárakat szintén átnézve, mindössze két olyan nevet találtam, amely a Babbával rokon hangzású. Az egyik a sumér Baba, más olvasatban Bawu vagy Bau: a termékenység istennője, vagy földanya, aki életet lehel az élőlényekbe. A közismert szláv Babának semmi olyan tulajdonsága nincs, amely a gyímesi istennővel rokoníthatná.

Babba Mária nyomait a Székelyföldön, elsősorban Csíkban kellene tovább kutatni. Talán az a rejtély is megoldódnék, hogy miért lett Babba Mária kultikus központja Csíksomlyó, vagyis hogy századok óta miért épp a somlyói Máriához sereglenek a búcsújáró székelyek és csángók.”

(DACZÓ ÁRPÁD: A GYÍMESI BABBA MÁRIA)

  Tehát miért Babba Mária? A babba, babbás szép jelentésben él ma is főleg a gyímesi csángóknál, Csík környékén, de nálunk is. Hozzá fohászkodunk, ha baj van, kérjük a segítségét, neki mondunk hálát… (Emlékszem mamára, a kisunokáknak szépen összetette a kezét, és tanította, hogy tapsikálva mondják: Babba Mária…)
Tehát annyira konkrét válasz még nincs, hogy Babba Mária tisztelete hol, mikor kezdődött, egy biztos, a somlyói búcsúra zarándokolni és akár máskor is felkeresni a kegyszobrot, imádkozni,
hálát adni: szükséges ahhoz, hogy lélekben erősödjünk, erényeinkben gyarapodjunk…
   „Csíksomlyó időtlenség a vallásosságban. Pünkösd Szentlélek a kelő Napban, hársfából faragott gótikus Babba Mária, a Napba öltözött asszony, zarándokok nyírfaágacskája, mely a Szűzanya másik fontos fájáról való, az imára kulcsolt öreg kezek az eredetileg rózsabimbókból fűzött rózsafüzértől körülfonva és akié, archaikus népi imádságok vénséges vén gazdaasszonya” (Jankovics Marcell)

  A Boldogasszony kiállítás is - ami a szentegyházi művelődési házban ingyenesen tekinthető meg naponta délután 4-ig, tán felébreszt bennünk pár gondolatot mindezekről, elmélkedésre késztet a közel ötvenöt, Kárpát-medencéhez köthető művész különböző – akril, olaj, ceruza, fotó, kerámia, bronz, stb. alapanyagokból felépülő műve, kompozíciója. Akinek van ideje, kedve, ellátogathat oda…
 

Péter Éva Erika