Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fehér Sas páholy

2013.03.24

Grace Cooke és a White Eagle

A White Eagle (magyarul Fehér Sas) páholyt Grace Cooke és Ivan Cooke alapította 1936-ban, Londonban. Grace Cooke (1892-1979 szeptember 5.) médium a 20-as 30-as évek alatt rendszeresen együtt dolgozott lelki vezetőjével, White Eagle-lel.
Grace Cooke képességei által Fehér Sas üzeneteinek közvetítőjévé vált. Végeredményben az ismert, amerikai Seth-Jane pároshoz hasonló médiumi munkáról, aktív tudásáról beszélhetünk.
Hivatalos és részletes Grace Cooke biográfiát nehéz találni, azonban könyveiben róla és a páholyról is sok információ, adat megtudható. Balogh Béla, a magyarországi csoport vezetőjének előszava is beszédes, melyet a Lelki fejlődés könyvhöz írt.:
(Jelen bejegyzés írásakor semmilyen kapcsolatban nem állok a W.E.el, vagy a tagjaival; pusztán tájékoztatáskép említem meg tevékenységük.)

"Különös körülmények között kerültem kapcsolatba a svédországi Fehér Sas Páhollyal, és valahányszor eszembe jutnak a részletek, amelyek a kapcsolatfelvételhez vezettek, mindig elcsodálkozom az emberi ésszel felfoghatatlan „véletlenek" hosszú során, amelyek ezt a kapcsolatfelvételt megelőzték. (...)
Az alternatívát a spirituális fejlődésben láttam, vagy inkább csak sejtettem, hiszen akkor még nem sokat tudtam arról, hogy ez mit is jelent. Szerettem volna meditálni, aurát látni, esetleg múlt életekbe betekintést nyerni. Fogalmam sem volt arról, hogy ennek a belső késztetésnek mi az oka, és azt sem igazán tudtam, hogy kezdjek hozzá. Ebben az időszakban szereztem tudomást arról, hogy Borás városától mintegy huszonöt kilométerre, kint az erdőben, él egy „remete", aki esetleg tanácsot tudna adni. Meglepetésemet csak fokozta, amikor kiderült, hogy a remete egyáltalán nem remete, hanem egy angliai központú Páholy vezetője, és Huszár Sándornak hívják.
Már első alkalommal is feltűnt, mennyire nyugodt, kiegyensúlyozott és barátságos, de ettől még eléggé gyanakodva figyeltem. Beszélgetésünk is érdekesen alakult. Elmondta, hogy a Fehér Sas Páholy Rózsakeresztes alapokra épült, és spirituális gyógyítók képzésére valamint lelki gyógyításra specializálódott. Azután Jézusról, a Krisztusról beszélt, az Ő gyógyításairól és más csodatételeiről.
Őszintén bevallom, ekkor megszólalt bennem valami vészcsengő féle, ami azt mondta: „Vigyázat! Szekta!" Mérnök lévén mindig igyekeztem a realitás talaján maradni, még akkor is, ha spiritualitásról volt szó. Sőt, talán akkor még sokkal inkább. Később Buddhára terelődött a szó és a reinkarnációra, mint olyan egyetemes érvényű jelenségre, melynek hátterében univerzális törvények állnak. Szóba került az is, hogy a White Eagle, azaz Fehér Sas néven jelentkező tanító valamikor indiánként élt, de jelenleg nem tartózkodik földi testben. Tanításait a Páholy médiumi kvalitással rendelkező mesterein keresztül juttatja
el az érdeklődőkhöz. Ekkor már jobban kezdett érdekelni a dolog. Úgy gondoltam, egy és ugyanazon szektán belül nehezen férne meg két világtanító és legalább három, egymástól teljesen különböző kultúra. Úgy éreztem, itt valami sokkal mélyebb dologról, a különböző vallások és hitek hátterében meghúzódó Tudás-ról lehet szó. Szerettem volna többet megtudni, Sándor azonban nem hívott, nem bíztatott és nem akart semmiről sem meggyőzni. Kérdéseimre válaszolva elmondta, hogy kéthetente tart irányított meditációt egy csoportnak, azon, ha akarok, részt vehetek.
Kíváncsiságtól hajtva elkezdtem hát látogatni a meditációkat, de éber, kételkedő természetem nem hagyott nyugodni. Feszült figyelemmel kísértem minden White Eagle-től származó tanítást, keresve a kákán is a csomót. Ez persze megakadályozott a meditációban, amitől aztán hónapok teltek el úgy, hogy meditációs élményeim összege egyenlő volt a nullával. Azt is árgus szemekkel figyeltem, hogy mi zajlik a Páholyon belül és a tagok között. Kénytelen voltam belátni, hogy itt mindenki teljes szabad akarattal rendelkezik, a tagdíj szimbolikus, és senkit semmivel semmire nem kényszerítenek. Nem álltak az útjába annak, aki ki akart lépni, és más utat választani, és a képzett gyógyítók jó szívvel segítettek min-
den betegen, aki gyógyításért kereste fel a Páholyt. A betegek pedig gyógyultak.
Gyanakvásom fokozatosan alábbhagyott, és ekkor csodálatos új világ tárult fel előttem. Úgy éreztem, ezt a módszert nekem is el kell sajátítanom. Akkor még nem sejtettem, hogy ebből lassan egy egészen más életforma lesz, ami azóta is áthatja a gondolataimat és cselekedeteimet. A titok kulcsa pedig az, hogy az ember nem a saját lelki fejlődésével van elfoglalva, hanem azzal, hogy - ha már saját magát rendbe hozta - erejéhez mérten másokon segítsen. Nem önzésből, feltűnési vágyból, kíváncsiságból követi az utat, hanem őszinte segítőkészség motiválja. Hogy ehhez a készséghez és szándékhoz a megfelelő kitartás esetén milyen erők társulnak, azt én is csak fokozatosan fedeztem fel.
White Eagle tanításait évekkel ezelőtt kezdtem el fordítani angolból és svédből magyarra, és nagy öröm számomra, hogy ezek a tanítások végre a magyar olvasókhoz is eljutnak. Kérem, fogadják szeretettel."

White Eagle páholy

"A Fehér Sas (=Fehér Sas) Páholy nyitott ezoterikus Rend. A Rend tagjai azon férfiak és nők, akik megismerkedtek White Eagle tanításaival és el szeretnének indulni az általa mutatott úton. A Páholyon belüli munka elsősorban lelki gyógyításból, meditációból és a krisztusi Fény csendes kisugárzásából áll. White Eagle tanításai dogmamentesek.
A Páholy alapjait Grace és Ivan Ccx)ke fektette le 1936-ban Londonban, White Eagle közvetlen irányítása alatt. Grace Cooke abban az időben gyakorló spiritualista médium volt, és a 20-as és 30-as évek alatt rendszeresen együtt dolgozott lelki vezetőjével, White Eagle-lel. White Eagle után talán a legnagyobb inspirációs és lelkesítő hatása Sir Arthur Connan Doyle üzeneteinek volt. Sir Arthur Connan Doyle halála után két évvel lépett kapcsolatba Grace Cooke-al és az ő közvetítésével részletekbe menő leírást közölt a fizikai léten túli létről, humorral és őszinteséggel állítva egymással szembe mindazt, amit ő a halálon túli világról hitt, azzal amit valójában ott talált. Grace Cooke-ot a kapcsolatfelvételhez a Fraternité des Polaires néven ismert franciaországi csoport segítette hozzá.
Grace Cooke így fogalmazott: „White Eagle" a neve annak a kiemelkedő személyiségnek, aki az én közvetítésemmel beszél, az én agyamat és hangszálaimat használja arra, hogy átadhassa üzeneteit. Ez nem az én hangom, mert én nem tudnék úgy beszélni, mint ő. White Eagle soha nem beszélt másként, mint szelíden és kedvesen. Soha nem ítélt el másokat, soha nem beszélt félelemmel vagy borúlátással. Minden üzenete reményteljes, gyöngéd és szeretetet sugárzó. Közölték velünk, hogy a White Eagle nevet azért választották, mert a Fehér Sas a spirituális vízióval rendelkező személy, a lelki tanító szimbóluma. White Eagle a korai amerikai indián törzseknél is gyakran előforduló név. Habár White Eagle leírást adott egyik életéről, amikor a hat irokéz törzs egyik nagyfőnöke volt, mégis tévedés volna személyiségét egyetlen inkarnációhoz kötni. Tudomásunk szerint inkarnálódott már mint maja indián főnök és később mint ókori egyiptomi főpap. Élt Görögországban, Franciaországban és Tibetben, és tudomásunk van egy inkarnációról, melyben egy egyszerű szerzetesrend köntösében, szerény testvérként élte életét."
"Eredetileg olyanok vagyunk, mint egy rendkívül értékes, de csiszolatlan gyémánt, aminek közepében ott világít lényünk lényege, az isteni szikra, a Fény. Ahhoz, hogy valódi, ragyogó drágakővé válhassunk, fényesre kell csiszolnunk a durva felületeket."
"White Eagle jelenleg nem fizikai testben él, a páholy beavatottai azonban rendszeres kapcsolatban állnak vele, és továbbra is tolmácsolják üzeneteit és szeretetteljes tanításait.
Annak ellenére, hogy White Eagle tanításainak van egy kis amerikai indián sajátossága, ami az egyszerű természetközeli életre és a természet ritmusának követésére ösztönöz, munkájának egyetlen része sem kívánja helyettesíteni a nagy világvallások mély filozófiáját. Úgy érezzük, tanításai kiegészítik azt az üzenetet, amit Jézus hozott, és valójában kiegészítik mind a keleti mind a nyugati filozófiai rendszereket.
White Eagle azt mondaná, hogy a leghatalmasabb tanító a minden ember szívében jelenlévő Fény, a Krisztus, a saját szívünkben lévő „Isten Fia". Azt is hozzátenné, hogy ő csupán üzenethozó. Emelkedett lelkek testvéri csoportjának üzenethozója ő, akik a Fény világában, a minden megnevezésen túli világban élnek, és az emberiségnek gondját viselik. A neve (White Eagle) egyben Szt. Jánosnak, az evangélistának a szimbóluma is.
White Eagle tanításában a lelki gyógyítás központi helyen áll. Önmagunk lelki gyógyítása és a lelki fejlődés nem választható cl egymástól. A lelki fejlődés azonban egyúttal az egyén újbóli integrálása az Egységbe, és mint ilyen, nem történhet meg addig, amíg az egyén elzárkózik testvéreinek segítése elől. A tanítás meghatározó motívuma: szolgálat. A lelki gyógyítás a lehető legtágabb értelemben vehető, amennyiben valaki szeretetet és megértést sugároz minden emberi helyzettel szemben, akár az otthonhoz kötött életről és egészségről van szó, akár az egész bolygóról és az emberiség sorsáról. Azok, akik White Eagle tanításait követik, időben megtanulják hogyan kell „gyógyító sugarakat", „gyógyító Fényt" sugározni egyének, csoportok vagy országok felé. A gyógyításnak ez a formája csoportmunkát feltételez. Az egyén gyógyítására két mód nyílik. Távgyógyítás és kézrátétellel történő közvetlen gyógyítás. A gyógyító mindkét esetben a gondolat erejének segítségével színes fénysugarakat vezet a test energiaközpontjaiba (keleti néven:csakráiba)."

„A mindent tudó Én soha sem született és meghalni sem Jog.
Az Én - okon és okozaton túl - örök és idıtlen. Amikor a test meghal,
az Én nem hal meg. Ha a gyilkos azt hiszi, hogy ölhet, és az
áldozat azt hiszi, hogy őt meg lehet ölni, egyikük sem ismeri az igazságot.
Az örök Én nem öl és soha meg nem ölhetı." Upanishadok, i.e.800
"White Eagle tanításainak eredményeként a Páholy úgy tekint Istenre, mint ,Atyára" és Anyára". A Páholy ugyanakkor nagy tisztelője minden angyali befolyásnak, valamint az állatvilágnak is. Tanításai segítenek abban, hogy véget vessünk az állatokkal szembeni kegyetlen bánásmódnak, és természetes környezetünkkel harmóniában élhessünk.
A Páholy működése kiterjedt. Központjai vannak többek között Európában, Amerikában és Ausztráliában. A Páholy központja Angliában van."


Az asztrális világ

"- Az emberek nagy többsége talán úgy gondolja, hogy a halál utáni életről semmi biztosat nem lehet tudni, pedig az emberiség nagy tanítómesterei minden korban megkísérelték átadni azt, amit a halál utáni életről tudtak. A magasabb szintű beavatottak számára egyáltalán nem kétséges, hogy ezek a magasabb szférák milyenek, és mi az, ami ıket egymástól elválasztja. Az első dolog, amivel tisztában kell lennünk az, hogy több egymást átitató szféra létezik, és ezeket lényegében csak energiaszintjük választja el egymástól.
Hermész Triszmegisztosz szerint, ami fent van, hasonló a lentihez, és ami lent van, hasonló a fentihez. Ez annyit jelent, hogy a magasabb szférák világa hasonló az anyagi világhoz, és a magasabb szférákban zajló élet ugyanúgy biztosítja számunkra az anyagérzetet, valamint a tér és az idő érzését, mint az általunk már jól ismert földi környezet. Az anyagi világhoz energiaszintben legközelebb álló szférákat általában asztrális szféráknak nevezik. Amikor az ember úgymond meghal, és fizikai testét elhagyja, rövid átmeneti időszak után behangolódik az asztrális szférák valamelyikére.
És itt következik a dolog izgalmas és sok meglepetést ígérő része. Emberi szemszögből nézve ugyanis az asztrális szférák között lényeges különbség van. Létezik olyan asztrális szféra, ahol az életkörülmények borzalmasak, és olyan is, ami - jelképesen szólva - paradicsomi állapotokra emlékeztethet.
- Mi az tehát, ami meghatározza, hogy valaki melyik asztrális szférára hangolódik be?
- Nos, az asztrális szférák valamelyikére való behangolódás nem más, mint egy rezonanciajelenség. Ami meghatározó ebben az esetben, az az egyén gondolat- és érzésvilága, valamint tudatosságának szintje. Egyes ezoterikus iskolák az asztrális világot, mint egyetlen szférát említik, de még ebben az esetben is
különbséget tesznek alsó asztrális és felső asztrális világ között.
A különböző asztrális szintek részletesebb leírása megtalálható Arthur Conan Doyle „Book of the Beyond" (A túlvilág könyve)
c. művében. Sir Arthur Conan Doyle neve a köztudatban Sherlock Holmes mesterdetektívről szóló regényeihez fűződik. Ez a könyv azonban több szempontból is más. Egyrészt a témája
tér el a Doyle tollából kikerekedett regényektől, de ez még hagyján. A könyv szövegét maga Arthur Conan Doyle „mondta tollba" - két évvel a halála után. Doyle 1930. július 7.-én hagyta el a földi világot, de mintegy másfél év múlva ismét „jelentkezett". Egy médium közvetítésével híven beszámolt a túlvilági élet valóságáról - saját korábbi, túlvilágra vonatkozó elképzeléseit is cáfolva. Aki e számunkra rendkívül értékes információt lejegyezte - Grace Cooke -, korunk egyik legérzékenyebb tisztánlátó médiuma volt.
- Grace Cooke volt tehát a közvetítő a két világ között?
- Igen. Az ülések hét hónapon át folytak, és 1932. június elsejével értek véget. Az Arthur Conan Doylnak feltett kérdések néha megtévesztők voltak, de ez inkább annak tulajdonítható, hogy a Grace Cooke társaságában lévő emberek az asztrális síkokat saját elképzelésük szerint számozták. Arthur Conan Doyle mindazon által igyekezett a lehető legpontosabb
módon válaszolni." (folytatás és a síkok részletezése a Végső valóság 192. oldalán)


http://samsarahun.blogspot.hu/2013/01/grace-cooke-es-white-eagle.html