Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Charlie Chaplin gondolatai

2012.02.20

 

A 70. születésnapján írta Charlie Chaplin (1959. április 16.)

"Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy a kínok, a
szenvedések és érzelmi fájdalmak csak figyelmeztető jelei annak, hogy
a saját igazságom ellenében élem az életem.
Ma már tudom, hogy ez: HITELESSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy mennyire tud
bántani valakit az, ha rá akarom erőltetni a vágyaimat, miközben az
idő még nem jött el erre, illetve az adott személy még nem állt készen
rá, még akkor is, ha ez a személy én magam voltam.
Ma ezt úgy hívom: TISZTELET.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy másfajta
élet után vágyakozzak és láttam, hogy minden, ami körülvesz, az
valójában egy lehetőség arra, hogy fejlődjek.
Ma ezt úgy hívom: ÉRETTSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy minden
körülmények között a megfelelő helyen és időben vagyok és minden a
megfelelő pillanatban történik. Így nyugodt lehetek.
Ma ezt úgy hívom: ÖNBIZALOM.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy raboljam a
saját időmet és abbahagytam a jövőre vonatkozó nagy tervek gyártását.
Ma csak olyan dolgokat cselekszem, amik örömet okoznak nekem és
boldoggá tesznek. Olyan dolgokat, amik felvidítják a szívemet. Mindezt
a magam módján csinálom, a saját ritmusomban.
Ma ezt úgy hívom: EGYSZERŰSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felszabadítottam magam azok alól a
dolgok alól, amik nem tettek jót az egészségemnek - ételek, emberek,
dolgok, helyzetek és minden, ami elvitt önmagamtól. Először ezt a
hozzáállást egészséges egoizmusnak tartottam.
Ma már tudom, hogy ez: ÖNMAGAM SZERETETE.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal a próbálkozással,
hogy mindig igazam legyen, és azóta sokkal kevesebb alkalommal
tévedtem.
Ma ezt úgy hívom: SZERÉNYSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, elutasítottam, hogy a múltban éljek
és a jövő miatt aggódjak. Most, csak a pillanatnak élek, ahol MINDEN
történik.
Ma napról napra élem az életem és úgy hívom: BETELJESEDÉS.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy az elmém képes
arra, hogy zavarjon és beteggé tegyen. De ahogy összekapcsoltam a
szívemmel, az elmém nagyon hasznos szövetségessé vált.
Ma ezt úgy hívom: A SZÍV BÖLCSESSÉGE.

Nem kell, hogy féljünk a vitáktól, összekülönbözésektől vagy bármilyen
problémától önmagunkkal vagy másokkal.
Még a csillagok is összeütköznek néha, és a találkozásukból új világok
születnek.
Ma már tudom, hogy EZ AZ ÉLET."