Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Erdélyi költők versei

fffrak.jpg

Kortárs költők az erdélyi irodalomban

 

LÁTÓ

Szépirodalmi folyóirat

 

Bencze Mihály

Tanács

tanulj a tűztől lángoló dalt
tanulj a víztől örök utat
tanulj a Naptól forró szerelmet
tanulj az éjtől csillagot keresned

***

Az utolsó villamos

zuhog a júliusi lomb
hallgatom a szekereket
völgyön át hordják a telet
most öltözik őszbe a domb

patak hídja forog némán
fosztott kertben rebben a kéz
vonat sípol vörös a réz
kicseréli arcunk lomhán

lassan haladok romok közt
hatalmas jázmin erkélyek
ártézi vizen a kelyhek
dölyfös ónja vasal sok pöszt

forró váltók párhuzamos
hitén cseng a jövő végül
harangnyelvek tánca perdül
fényben úszik a villamos

felül a tűz leszáll a víz
elpárolog a látomás
modern cet gyomrában Jónás
kifakad mint egy vörös fríz

valaki mindig visszanéz
valaki hordja az arcod
és a csillag után kapkod
benned az örök gyerekkéz

süvítve már távolodik
rendreutasítja törvény
elnyeli a színes örvény
anyja méhébe vágyódik

***

Jánosházy György

( Kolozsvár - 1922 )

ALKONYATI BÚCSÚ

A dombhátról a Nap még búcsút int,
s piros képpel mindent veresre fest.
Hűvös fuvallatával meglegyint
a tölgyliget felől a kora est.

Elhalkuló szavakkal köszön el
a pihenőre tért madársereg.
Az égen lankadt birkanyáj legel.
Ily békés csak az alkonyat lehet.

A tájat, lelket ellepi a csend.
Búcsúzik némán minden. Odafenn
kidugja már egy csillag a fejét.

Az álmos eb vackában elmereng,
aztán szemét lehunyja csendesen,
s paplant terít rá lágyan a sötét.

***

Szememben hordom képedet

A képedet szemem mélyébe zártam,
hunyjam le bár, itt vagy mindig előttem,
fénybe öltözve, édes napsugárban,
vagy zsendülő tavaszban, méla őszben.

Az égre írja arcod fürge felhő,
langyos eső házfalra, hegyoromra,
futó patakra írja lanyha szellő,
vele köszönt a rózsa, a fa lombja.

A Mindenségbe van írva a képed,
betölti a világot és a lelkem,
számára ott szerény oltárt emeltem

napfényből és dalból, közel az éghez;
ha rámosolyog, e szomorú, tépett,
embertelen világ emberi, szép lesz.

***

Mindig veled

Maholnap elmegyek, mert menni kell,
de titkon mindig itt leszek veled:
besurranok az est fényeivel,
s míg alszol, őrködöm párnád felett,

a könyvben leszek, melyet olvasol,
a tükörben, melyben nézed magad,
az illatos ágban, mely rád hajol,
a szélben, melytől meglibben hajad,

szíved emlékem ütemére dobban,
ott leszek minden kis gondolatodban,
írás közben vezetem a kezed,

s ha egyszer elindulsz te is utánam,
fáradt szemedet én fogom le lágyan,
és hantodon a fejfa én leszek.

***

Csillagom

Fák sűrű lombja közt nevetve
bujkál egy huncut fénysugár;
nem óriási, mint a medve:
parányi, mint egy mécsbogár.

Álmatlan, kínos éjszakákon
megcéloz titkon dévajul;
nyila elzsongít, mint a mákony,
amint égő szememre hull.

Kiszolgáltatva mord, idétlen
fantomoknak, komor sötétben
lelkem hazátlanul bolyong.

Hogy egyszer csöndes révbe érjen,
hű csillagom, szelíd vezérem
ez a sugárzó, kicsi pont.

***

László Noémi

( Kolozsvár - 1973. július 28. )

A könnyűség

Mennyire könnyű egymásról mesélni
az ezeregy levelű fa alatt
vivő ösvényen, amiről letérni
gyengénél is gyengébb az akarat;

mennyire könnyű, elviselhetetlen,
egymásban élni, mint erdőn a köd,
ahogy az ágakon előre lebben
és megpihen az odvas fák között,

oly egyszerű a húsz utáni áram
zsúfolt vizében egymást érteni,
és tudni pontosan: a "rádtaláltam"
ezeregy száraz jelentése mi;

tudni miért, mi űz el, mi marasztal,
az ég alatt alig néhány arasszal.

SEREG
.....

Szivárványhártyán tündököl a kép,
zsibongó fülbe füstös fütty hasít.
Álomban kattogó fogaskerék:
utaznak rajta látomásaid,

a feledésbe burkolt figurák
(szikrányi nappal tűnt szülötte mind)
bomlásnak indult írások szerint
bármerre sodródsz, ők várnak reád,

barangolásaidból ez marad:
a gondolatod-alkotta anyag,
amely szavakban nem talál teret,

kiket nem érlelt égi akarat,
íme a fattyú szellem-ifjak,
arcukban Arcod él, az elveszett.

***

A lélek füstös folyosóin
nincs hiteles idő, se tér,
csupán a halvány, furcsa illat,
mely mindig új álomba ringat
s homályban könnyedén kísér,

az árny a fény ölében él,
nem nő és nem húzódik össze,
s hogy nincs mi valósághoz kösse,
a forma omlik és zenél,
és minden csupa olvadó szín.

***

Hulló gyümölcsök vándor illata,
anya suhogó ruhái fehérek,
nappalaimmal éjszakába térek,
zsugorodik a dolgok alkata:
a kút tenyérnyi álma mély nagyon
bolyongó fények, arcok, tükörképek
- gyűrűző levegő, amerre lépek,
a napsugárhoz holdsugár oson -
e légi térben imbolyogva jár
egy képzet, mely a múltból ittragadt,
violaszínű fellegek alatt
íratlan ének hangfoszlánya száll.

***

 

Egyed Emese

( Kolozsvár - 1957. július 5.)

Észrevétlen

Ittam szemedből, mély tavából, mégis.
Ujjal, szóval nem érintettelek.
Álomban aztán ölbe vettelek
mint gyereket.
...Nem tudom, milyen voltál.
Miféle levesek, bukták fölé hajoltál,
milyen köténybe sírtad bele búdat.
Leckédet milyen sarokban tanultad,
milyen asztalnál, és a labda
hogy repült, és milyen magasra.
Nem tudom meg, de elfogadlak.
Láthatatlan kőbe faraglak,
Tóvá leszel, s elélsz a tájon.
Végy körül, tekintet,
fürdess melegedben,
moss öröm vizében,
szárogass a szélben.
Gúzsba is kötöttél,
elvetted erőmet,
vérem alvasztottad,
bőröm zsibbasztottad,
csontom fájdítottad.
Közeledben voltam,
elidőztél vélem,
s hogyha kitaláltam:
csak mert feléd vágytam,
csak, mert lehetetlen,
s rend van a szívemben,
szemem lehunyása,
ajkam hallgatása,
versem dobogása
madár kiáltása:
messzi tónál érsz el,
önmagadba nézel,
nyugtalan az álmod:
név. De nem kiáltod.

***

Hamvazó

Ha langyos szél jő, elszédül a szó is.
Dallamokat hallunk az éjszakában.
Nem riaszt semmi, nem hiszünk időben,
bajban-halálban. Üvegfuvolák közt
gyöngyöző vízben keressük a lelkes
nyugalom arcszerű vonásait.

Téged is látlak, látom másaid,
felismerem a dédelgetett képet.
Ha langyos szél jő, megsejtelek téged,
megsejtenélek, akármerre járj.
A messzeségben káprázatok és
nemlétezők valódi tánca járja;

megérkezett a navaho gitáros,
a hangszertokba csillagokat szórok,
magam helyett állítlak, hallgatózzál,
szédülj el lassan, mintha észrevétlen.
(Söpör a szél az álombeli téren.)

***

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.